A Barcelona az Emiratesben az első félórában 70-30 %-os labdabirtoklást produkált ami alapjaiban is hihetetlen, de emellett rúghattak volna pár gólt, hiszen a kapuralövések statisztikáját például 12-1 re vezették. Elképesztő adatok azoknak akik nem látták a meccset. Mi viszont akik néztük megrémültünk, mert a spanyolok nemes egyszerűséggel szétfocizták az Arsenalt. A hazaiak úgy futkostak össze-vissza, hogy az ember arra gondolt – ennek nem lesz jó vége és egy nagyarányú vereség is benne lehet a pakliban. Nem lett szerencsére, de ez nem az Arsenalon múlott legalább is 55 percig.
Milyen a futball ? Almunia az első félidőben mindent védett, minden ziccer, minden lövés elakadt benne vagy kitornázta - szavunk nem lehetne rá, de a második félidő első momentumában mindezt feledtette velünk, mert rémesen jött ki a kapujából és ezt a szemfüles Ibrahimovics kihasználta és könnyedén emelte át a félig még spanyol, de már angol állampolgárságú "portást", ezzel vezetést szerezve a katalán óriásnak. A második gól szintén a svéd csatár nevéhez fűződik, ezúttal azonban védhetetlen rakétát küldött Almunia kapujába megnyugtató előnyhöz juttatva ezzel csapatát. Talán ettől, talán a két csapat között tapasztalt különbség okán a vendégek egy kicsit elkényelmesedtek és az Arsenal elkezdett focizni... Egyre többet birtokolták a labdát, helyzeteik is lettek, előbb Theo Walcott szépített, majd Fabregas egy büntetőből egalizált és hozta vissza az Arsenal továbbjutási reményeit, hiszen a 2-2 elfogadható, sőt jó eredménynek tekinthető a látottak alapján. Az, hogy ezzel az eredménnyel mennyi esélye lesz a csapatnak a Camp Nouban megvívandó visszavágón, erre a kérdésre nem könnyű válaszolni, mert olyan félórát amilyet az első félidőben varázsoltak Londonban a vendégek, no ilyet talán ők sem tudnak minden meccsen előhúzni a cilinderből… A 2-2-es eredmény némileg több továbbjutási esélyt sugall, mint amennyi valójában lehet az Arsenalnak, de talán van mentális kapaszkodó és ez a második félidő, amikor is egyenrangú felek fociztak az Emirates gyepén. Ha az első félidő alapján kéne esélyt latolgatni, akkor az ágyús továbbjutás és a lyukas garas közti összefüggések vinnék a prímet...
Nem lehet elmenni szó nélkül amellett, hogy Arshavint a huszonegynéhányadik, Gallast az első félidő lefújása előtt le kellett sérülés miatt cserélni. Ez a hihetetlen sérüléshullám, amely hátráltatja most már hosszú évek óta az ágyúsokat – példátlan és azt gondolom megmagyarázhatatlan, de legfőképpen azt mutatja: szükség van egy bővebb keretre, mert vannak olyan posztok ahol nem áll rendelkezésre megfelelő szintű helyettes. Természetesen most abban a magasságokban gondolkozzunk, ahol éppen a Barca tart, mert ha BL-t akar az Arsenal nyerni, akkor ilyen szinten, olyan játékosokra van szükség, akik a világ legjobb gárdái ellen is felveszik a versenyt. Belőlük kell minimum 20 focista...és akkor lehet az álomból valóság... Addig lehet álmodozni... Igaz álmodni jó...
